GYIK a digitális euróról

Utolsó frissítés: 2025. július 16.

A digitális euro rendeltetése és előnyei

• Miért van Európának szüksége digitális euróra?
• Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?
• Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?
• Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a közvetítőknek?

Megvalósítás, funkcionalitás

• Hogyan működne a digitális euro?
• Ki használhatná a digitális eurót?
• Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?
• Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét?
• Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?
• A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?
• Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?
• A digitális euro olyan megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapulna-e, mint a blokklánc?

Eredmények, érdekeltek

• Jelenleg hol tart a digitális euróval kapcsolatos projekt?
• Ki vesz részt a digitális euróval kapcsolatos projektben?
• Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?
• Hogyan dolgozzuk ki a digitális euro szabálykönyvét?

Kihatások, megfontolások

• A digitális euro programozható pénz lenne?
• Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?
• Kapnának-e a közvetítők ellenszolgáltatást a digitális euro forgalmazásáért cserébe?
• Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?
• A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?
• Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?
• Mennyibe kerülne a digitális euro projekt az eurorendszernek?

1. kérdés: Miért van Európának szüksége digitális euróra?

A digitális átalakulás fizetési szokásainkat is átalakítja. Egyre kevesebbszer fizetünk készpénzzel, és felgyorsult az online vásárlásra és digitális fizetésre való áttérés. A digitális euro a digitalizált világban elektronikus formában töltené be a készpénz szerepét. Lehetőséget biztosítana a fogyasztóknak a jegybankpénz digitális formában való használatára, kiegészítve a bankjegyeket és érméket.

A digitális euro megkönnyítené az emberek életét egy még nem létező lehetőség megnyitásával: az egész euroövezetben elfogadott, az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használható digitális fizetési mód megteremtésével. A készpénzhez hasonlóan kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, felhasználóbarát és az alapvető funkciók használata esetén ingyenes fizetési mód lenne.

Emellett emelné az euroövezet stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását is azáltal, hogy fokozná az átfogó európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és reziliensebbé tenné a rendszert az esetleges kibertámadások és technikai zavarok – például áramszünet – esetére.

További információk arról, hogy miért van szükségünk digitális euróra.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva európai irányítás alatt euroövezet-szerte rendelkezésre állna.

Az euroövezetben a digitális fizetés továbbra is széttagolt, országonként és felhasználási területtől függően különböző. A jelenlegi európai digitális fizetési megoldások elsősorban a nemzeti piacok és a konkrét használati esetek kezelésére alkalmasak. Az európai országokban zajló fizetésforgalom megköveteli a fogyasztóktól, hogy néhány esetben Európán kívüli szolgáltatókra támaszkodjanak, amelyek jelenleg a legtöbb ilyen tranzakciót uralják.

A digitális euróval tehát kevésbé függenénk Európában a nem európai illetőségű, magán fizetési szolgáltatóktól, hiszen lenne ellensúly utóbbiak piaci erőfölényével szemben.

A digitális euro ugyanakkor versenyképesebbé és innovatívabbá tenné az európai pénzforgalmi környezetet, olyan platformot kínálva, amellyel a pénzforgalmi szolgáltatók könnyebben tudnak páneurópai megoldásokat kínálni.

Sikeres bevezetése esetén minden szempontból globális éllovassá tehetné Európát a digitális pénzügyi szolgáltatások és a jegybanki digitális fizetőeszközök terén.

3. kérdés: Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?

A digitális eurót mindenféle fizetési célra fel lehetne használni, bármikor és bárhol az euroövezetben. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszköz lenne, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnek az üzletekben, az interneten és egymás között. Úgy választhatnák a digitális fizetést, hogy állami fizetőeszközt használnak, amely online és offline egyaránt elérhető.

A digitális euro kialakítása garantálná a legmagasabb szintű biztonságot és a magánszféra védelmét, összhangban a szigorú európai uniós szabályozási normákkal, a világ legkörültekintőbb biztonsági és adatvédelmi törvényeivel.

Az eurorendszer nem azonosítaná a fizetési tranzakciók alapján az egyéneket, továbbá a digitális euróval végzett offline tranzakciók személyes részleteit csak a befizető és a kedvezményezett ismerné.

A digitális euro biztonságos, könnyen használható fizetőeszköz lenne, amely előmozdítaná a digitális pénzügyi befogadást, hogy senki se maradjon ki. A fogyatékkal élők, a bankszámlával nem rendelkezők, valamint a digitális vagy pénzügyi készségek híján levők igényeit is figyelembe venné.

Az egész euroövezetben való felhasználhatóság és hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabálytervezet kötelezően előírja a kereskedőknek a digitális euro elfogadását, a felügyelt közvetítőknek pedig az ügyfeleiknek való forgalmazást.

4. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?

Nem, a digitális euro nem felváltaná, hanem kiegészítené a készpénzt. A készpénzzel párhuzamosan lenne forgalomban, kielégítené az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti növekvő igényét. A készpénz továbbra is rendelkezésre állna az euroövezetben csakúgy, mint a többi jelenleg használatos magánkézben levő elektronikus fizetőeszköz.

5. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?

A digitális euro az egész euroövezetben elfogadott, valódi páneurópai megoldást kínálna. A mostani széttagolt fizetési környezetben működő kereskedők számára egyszerűbb, olcsóbb alternatívát jelentene, mivel jobb pozícióból tárgyalnának a fizetési megoldások szolgáltatóival a feltételekről, így csökkennének a költségeik.

A digitális euro hozzájárulna a magasabb átváltási arányhoz is a kereskedők számára. Ez különösen az online vásárlásnál érdekes, mivel a vásárlók kevésbé hajlamosak visszalépni a vásárlástól, ha ismerős a fizetőeszköz. Ezenkívül a digitális eurónak köszönhetően a kereskedők többletköltség nélkül azonnal megkapnák a kifizetett összeget.

6. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a közvetítőknek?

A felügyelt közvetítők, például bankok, kulcsszerepet játszanának a digitális euro forgalmazásában. Ők lennének a fő kapcsolattartók a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé valamennyi kérdésben, és ők nyújtanák az összes végfelhasználói szolgáltatást.

A fentieken kívül további üzleti lehetőségek is megnyílnának a közvetítők előtt.

A digitális euro révén az euroövezet minden pontja azonnal elérhetővé válna a közvetítők számára, ellentétben a legtöbb magáncélú innovációval, amely jellemzően meghatározott belföldi piacokra irányul. Így platformként szolgálhat a közvetítők számára, hogy növeljék ügyfélbázisukat, és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat (pl. feltételes fizetés vagy lojalitási programok) fejlesszenek ki kínálatukon belül, előmozdítva az innovációt és a versenyt euroövezet-szerte a digitális pénzforgalmi piacokon.

Az Európai Bizottság jogszabálytervezetében a digitális euróra vonatkozóan felvázolt kompenzációs modell hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít a közvetítőknek, mint az egyéb digitális fizetőeszközöknél.

7. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan lebonyolítható lenne a hagyományos és online boltokban, valamint személyek között, függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltatót veszik igénybe. Az EKB jelenleg vizsgálja a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit.

Az első lépés a digitális euróhoz tartozó pénztárca létrehozása a bankban vagy postahivatalban.

A digitális eurotárca létrehozása után a csatolt bankszámlán keresztül vagy készpénzbefizetéssel tölthetnénk rá pénzt, és már fizethetnénk is a tárcában levő digitális euróval.

Amikor digitális euróban kapunk pénzt, egy bizonyos összeghatárig benn tarthatnánk a digitális eurotárcában, vagy áttehetnénk a bankszámlánkra – akár manuálisan, akár automatikusan.

A digitális euróval mindig biztonságosan és azonnal fizethetnénk – akár a hagyományos üzletekben, akár online vagy egymás között.

Egyaránt kínálna online és offline funkciókat, ami azt jelenti, hogy akkor is használhatnánk, ha a tartózkodási helyünkön a térerő gyenge vagy nem adott. Továbbá, az offline tranzakciókra vonatkozó személyes adatokat csak a befizető és a kedvezményezett ismerné, ezáltal a magánszféra azonos védelmet élvezne, mint a készpénznél.

További információk a digitális euro tervezett működéséről.

8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Ahogy az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezetben is szerepel, a digitális euro rendelkezésre állna az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyek, illetve ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozások és közjogi szervezetek számára.

A személyes vagy szakmai célból euroövezeti országba utazó, illetve korábban ott tartózkodó vagy letelepedett személyek is igénybe vehetnék.

Ezenkívül az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közjogi szervezetek is felhasználhatnák, amennyiben digitáliseuro-számlát nyitnak az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál. Ennek feltétele, hogy az EU és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja megállapodik erről.

9. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?

A magánéleti szféra védelme a digitális euro kialakításának egyik sarokköve.

A digitális euro kialakítása lehetővé tenné az offline működést oly módon, hogy készpénzjellegű adatvédelmet biztosít a felhasználóknak mind a másoknak való pénzküldés, mind az üzletekben történő fizetés esetén. Offline fizetés esetén csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné az elvégzett tranzakció személyes adatait.

Az euroalapú, online digitális fizetés alkalmával a magánszféra védelmét úgy valósítanánk meg, hogy maga az eurorendszer – a kibocsátó és a fizetési infrastruktúra szolgáltatója – ne köthesse a tranzakciókat közvetlenül a konkrét személyekhez.

Emellett biztosítjuk, hogy szolgáltatóink magas szintű előírásokat tartsanak be. Ugyanazokat az eurorendszerre vonatkozó magánszféra- és adatvédelmi szabályokat alkalmaznánk esetükben is, együtt a szigorú informatikai és kiberbiztonsági szabályokkal.

A digitális eurót olyan uniós szabályozás fogja irányítani, amely egyensúlyt teremt a magánéleti szféra védelme és a biztonság között. Ez a megközelítés szilárd védelmet biztosít a tiltott tevékenységekkel szemben, miközben védi az egyének adatait.

További információk a digitális euróról és a magánszféra védelméről.

10. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és az érmék, csak digitális formát öltene.

Az alapfunkciókat térítésmentesen lehetne használni mobilalkalmazás vagy fizikai kártya közvetítésével. A digitális euro offline is működne olyankor, amikor a felhasználók hálózati kapcsolata korlátozva van.

Az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezet rögzíti, hogy a digitális eurót forgalmazó hitelintézetek kötelesek lennének ügyfeleik kérésére digitális euróban pénzforgalmi alapszolgáltatásokat nyújtani.

Ezen túlmenően azért, hogy mindenki fizethessen digitális euróval – többek között a fogyatékkal élők, a funkcionális korlátokkal küzdők vagy a korlátozott digitális készségekkel rendelkező emberek és az idősek is – az euroövezet minden országában nevesíteni fognak olyan közintézményeket, például postahivatalokat, ahol a digitális pénzügyi kirekesztéssel veszélyeztetett embereket ingyen támogatnák az adott szolgáltatás használatában. Ilyen például a digitális euro számla megnyitásakor és az alapszolgáltatások igénybevételekor nyújtott célzott, személyes támogatás. A digitális euróval elérhető alapszolgáltatásokhoz a bankszámlával nem rendelkezők is ingyen hozzáférnének.

Emellett kiemelt figyelem irányul majd az olyan hátrányos helyzetű csoportok bevonására, mint az állandó lakóhellyel nem rendelkezők, a menedékkérők vagy a nemzetközi védelem alatt álló emberek.

A digitális euro kialakítása során fontos szempont, hogy mindenki igényét kielégítse, és hogy senki se maradjon le.

11. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?

A digitális euro forgalmazásáért felügyelt közvetítők (pl. az euroövezet bankjai) felelnének. A rendszer euroövezeten belül való egységes bevezetéséhez az eurorendszer egységes szabályokból, szabványokból és eljárásokból álló szabálykönyvet dolgoz ki, amely lehetővé teszi a digitális euróban végzett standardizált fizetési tranzakciókat, biztosítva a páneurópai lefedettséget.

12. kérdés: A digitális euro alternatív pénznem lenne-e az eurorendszerben?

Nem. A digitális euro csupán újabb lehetőséget adna közös pénzünkkel, az euróval való fizetésre Európában, és mint ilyen, egy az egyben átváltható bankjegyre. A digitális euro az emberek és a cégek digitális fizetési mód iránti egyre erősebb preferenciáját venné figyelembe.

13. kérdés: Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?

Ma, amikor a fogyasztók üzletekben készpénzmentesen fizetnek, a kereskedők nem jutnak hozzá azonnal a pénzükhöz. A digitális euro révén ez megváltozna, és minden fizetés azonnali lenne.

A digitális euróról kidolgozott és – jóváhagyás esetén – bevezetendő egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését és minden euroövezeti országba való eljuttatását. Így csökkenne a pénzforgalmi ágazatot jelenleg meghatározó, Európán kívüli magánvállalatoktól való függőség.

14. kérdés: A digitális euro olyan megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapulna-e, mint a blokklánc?

Az eurorendszer különböző – centralizált és decentralizált – technológiákkal kísérletezik a digitális euro fejlesztése terén, ideértve a megosztott főkönyvi technológiákat. Döntés azonban még nem született erről.

15. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euróval kapcsolatos projekt?

A kétéves vizsgálati szakasz után az EKB Kormányzótanácsának határozata alapján 2023. november 1-jén megkezdődött az előkészítő szakasz.

Az előkészítő szakasz a digitális euro alaposabb kidolgozására és tesztelésére irányul, összhangban a vizsgálati fázis dizájnra vonatkozó döntéseivel és a technikai követelményekkel.

Ezzel összefüggésben az eurorendszernek lehetősége nyílik mélyreható elemzésekre, tesztelésre, kísérletezésre és az érdekeltek bevonására, ami elősegíti, hogy a digitális euro biztosan megfeleljen a legszigorúbb minőségi, biztonsági és használhatósági előírásoknak.

A jelenlegi szakasz két év múlva, 2025 végén fejeződik be, amikor a Kormányzótanács dönteni fog a következő, előkészítő szakaszba való továbblépésről, és pozitív döntés esetén meghatározza a szakasz célját és időtartamát.

A kibocsátásról a Kormányzótanács akkor dönt, miután a kapcsolódó jogszabályok elfogadásra kerültek.

16. kérdés: Ki vesz részt a digitális euro projektben?

Az eurorendszernek, vagyis az EKB-nak és az euroövezet nemzeti központi bankjainak garantálniuk kell, hogy a digitális euro megfelel a felhasználói igényeknek. Ezért az eurorendszer rendszeres kapcsolatot tart a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel és azokkal, akik végül a digitális eurót használnák.

A kapcsolattartás több különböző fórumon zajlik, például a Kis Összegű Euro-pénzforgalmi Tanácsban, a pénzforgalmi piacban érdekelt feleket tömörítő, EKB által vezetett fórumon, valamint az eurorendszer központi bankjainak és az európai kis értékű fizetési piacnak a képviselőit egyesítő Szabályzat-fejlesztési Csoportban (lásd a 18. kérdést).

Az EKB rendszeresen együttműködik a következőkkel:

• magánvállalatok, amelyek piaci ismereteik és szakértelmük alapján visszajelzést adnak a digitális euro technikai vonatkozásairól;
• az európai civil társadalmi szervezetek, amelyek nézeteivel szemináriumok közvetítésével ismerkedik meg, előmozdítva a nyílt párbeszédet;
• a potenciális végfelhasználók, akiknek a szükségleteit és preferenciáit felmérések, interjúk és fókuszcsoportok révén méri fel.

Az EKB rendszeresen részt vesz az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel tartott Eurocsoport-értekezleteken, és bemutatja a digitális euróval kapcsolatos projekt legújabb frissítéseit az Európai Parlamentnek.

A múltban a piaci tanácsadó csoporton keresztül is gyűjtöttünk visszajelzéseket, ahol a szakértők a vizsgálati szakaszban információkat nyújtottak a digitális euro termékkialakításáról és forgalmazásáról.

További információk a projektirányításról és az érdekelt felek szerepvállalásáról.

17. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?

Az Európai Bizottság 2023. június 28-án jogszabálytervezetet terjesztett elő a digitális euro lehetőségéről. A jogszabályban biztosítanák, hogy a jövőbeli digitális euro – bármely formában is vezetik be – kibővítse az emberek és a vállalkozások számára elérhető digitális fizetőeszközök körét, lehetővé téve a széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és reziliens, jegybankpénzzel való digitális fizetést az euroövezet bármely pontján.

A két folyamat – a jogalkotás és a digitális euro megtervezése – párhuzamosan zajlik azért, hogy az eurorendszer indokolt esetben haladéktalanul le tudja bonyolítani a kibocsátást, amint indokolttá válik az erről szóló döntés a jogi keret elfogadása után.

Az EKB igény szerint támogatja a jogalkotási folyamatot és a technikai lépések megtételét. Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek.

A EKB Kormányzótanácsa csak azután dönt a kibocsátásról, hogy a jogi aktus elfogadásra kerül.

18. kérdés: Hogyan dolgozzuk ki a digitális euro szabálykönyvét?

Az eurorendszer létrehozott egy munkacsoportot, hogy a különböző érdekelt felek közreműködésével kidolgozza a digitális euro szabálykönyvét.

Az eurorendszer központi bankjainak képviselőiből és a kiskereskedelmi piaci szereplőkből – mint például fogyasztók, kiskereskedők és közvetítő szervezetek – álló tömörülés a digitális euro megtervezését illetően az EKB Kormányzótanácsa által már jóváhagyott döntéseket veszi alapul.

A munkacsoporton belül célzott munkafolyamatokat hoztunk létre a szabálykönyv speciális szakértelmet igénylő szakaszainak kidolgozására.

További információk a digitális euro szabálykönyvéről.

19. kérdés: A digitális euro programozható pénz lenne?

A digitális euro soha nem lenne programozható pénz.

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, például utalvány, amelyet előre meghatározott célra használnak, és korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Amint azt az Európai Bizottság által előterjesztett, a digitális euróról szóló jogszabálytervezet is előirányozza, a digitális euro nem programozható pénz lenne, hanem az automatizált fizetést könnyítené meg, ha a felhasználók igénybe kívánják venni ezt a funkciót. A felhasználó például beállíthatná, hogy a minden hónapban automatikusan utaljon digitális eurót családtagjainak vagy ismerőseinek.

20. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, éppen ezért az egyéni felhasználók az alaphasználathoz ingyen hozzáférnének.

A bankok vagy pénzforgalmi szolgáltatók emellett további szolgáltatásokat kínálhatnának ügyfeleiknek térítés ellenében. Ezek különböző további vonzó funkciókat kínálhatnának – például barátok meg tudnák osztani a számlát egymás között, vagy ismétlődő fizetéseket lehetne lebonyolítani.

21. kérdés: Kapnának-e a közvetítők ellenszolgáltatást a digitális euro forgalmazásáért cserébe?

A végleges jogszabály függvényében az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely méltányos gazdasági ösztönzőket teremt a pénzforgalmi szolgáltatóknak – például a bankoknak – a digitális euro forgalmazásával járó működési költségek fedezéséhez.

Akárcsak az egyéb fizetési rendszerek esetében, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók is felszámíthatnának térítést a kereskedőknek a szolgáltatások ellenében. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók számára az árképzésre az Európai Bizottság által a digitális euróra vonatkozó jogalkotási javaslatban megnevezett felső határ vonatkozna.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és -kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legnagyobb mértékű újra felhasználásával minimálisra leszorítsa a közvetítők pótlólagos beruházási költségeit.

22. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a reálgazdaság hatékony hitelezésében.

Az EKB a következő tervezési döntésekkel minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érinthetik.

• A felhasználók csak korlátozott mennyiségű digitális eurót tarthatnának a számlájukon. Ez biztosíthatja, hogy a készpénzhez hasonlóan biztonságos értékőrző szerepet, megőrizve pénzügyi rendszerünk stabilitását és megakadályozva a bankbetétek kiáramlását még válság idején is.
• A digitális eurotárcának a bankszámlához való hozzákapcsolása lehetővé tenné a felhasználók számára az állománylimit feletti fizetés teljesítését, és az esetleges hiány azonnali fedezését anélkül, hogy elő kellene finanszírozniuk digitális eurotárcájukat (feltéve, hogy elegendő forrás áll rendelkezésre a kapcsolódó számlán).

Hasonlóan a készpénzhez, a digitáliseuro-állományok után sem járna kamat.

23. kérdés: A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is lehet kibertámadás célpontja. Ez a kockázat úgy mérsékelhető, hogy a kialakítása során a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, amelyek kiberbiztonsági szempontból rugalmasan alkalmazkodó és időtálló környezetet teremtenek.

24. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz lenne, tehát központi bank állna mögötte, és kielégítené a felhasználói igényeket. Ennek köszönhetően kockázatmentes lenne, továbbá biztosítaná a magánéleti szféra és az adatok védelmét. A központi bankok megbízatásának része a pénz értékének megőrzése, akár fizikai, akár digitális formáról van szó.

Az úgynevezett stabil kriptopénzek megbízhatósága végső soron a kibocsátón múlik, mégpedig hogy mennyire hiteles és érvényesíthető az arra tett ígérete, hogy tartósan fenntartja a pénz értékét. Ezenkívül a magánkibocsátók üzleti célra is felhasználhatják a személyes adatokat.

Végül nem létezik olyan nevesíthető szervezet, amely felelősséggel tartozik az adott kriptoeszközért, tehát a követelések nem érvényesíthetők.

25. kérdés: Mennyibe kerülne a digitális euro projekt az eurorendszernek?

A digitális euróba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy a valuta- és pénzforgalmi ágazat a digitális korban is megfeleljen a rendeltetésének.

A digitális euro költsége a végleges kialakításától, valamint a kidolgozandó elemektől és kapcsolódó szolgáltatásoktól függ. Ezen alapelemek közül néhányat, például a fizetési kiegyenlítést, az eurorendszerben belsőleg fejlesztenék ki. Mások esetében, mint például az offline szolgáltatási elem, jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás külső szolgáltatókkal való keretmegállapodások létrehozásáról.

Az eurobankjegyekhez hasonlóan a digitáliseuro-mechanizmus és infrastruktúra létrehozásának a költségeit az eurorendszer viselné. Akárcsak a bankjegyeknél, ezeket a költségeket várhatóan bőven kompenzálná a pénzkibocsátásból keletkező jövedelem^[1], bár ez végső soron a felhasználók által tartott digitális euro tényleges mennyiségétől függene. Az EKB elkötelezett a költségek alacsony szinten tartása mellett azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosítja a meglevő infrastruktúrát, ugyanakkor olyan digitális eurót valósít meg, amely értéket teremt a fogyasztók és a kereskedők számára.

Közjó jellegének megfelelően a digitális euro alapszolgáltatásait a fogyasztók ingyenesen vehetnék igénybe, az európai kereskedők számára pedig takarékos megoldást jelentene. Az eurorendszer nem számítana fel a digitális euróval kapcsolatban tranzakciós díjat, és nem húzna belőle hasznot.